Kedves Olvasók!
Fogadjátok sok szeretettel a mai történetet - ezúttal a Moonlight tematikájában. :)
CÍM: Sherlock Storibrooke-ban
CSAPAT: Moonlight
KULCSPÁR:
CSAPAT: Moonlight
KULCSPÁR:
KULCS 1 - Vezérlés-paradoxon: Az ember sohasem lehet mentes minden vezérléstől, mert ha az, akkor önmagát vezérli.
KULCS 2 - Michel Teló - Ai Se Eu Te Pego (Oh, If I Catch You)
SOROZAT: Egyszer volt, hol nem volt
SZEREPLŐK: Rumpelstiltskin/Mr. Gold, Hamupipőke/Shelley, Sherlock Holmes, Watson, Emma
TARTALOM: Sherlock Holmes pihenni érkezik pár napot Storybrookba, de éppen akkor egy haláleset rázza meg a várost. Eközben a mesevilágban egy hercegnő útnak indul, hogy saját akarata szerint élhessen
MŰFAJ: novella
KORHATÁR: -
FIGYELMEZTETÉS(EK): -
KULCS 2 - Michel Teló - Ai Se Eu Te Pego (Oh, If I Catch You)
SOROZAT: Egyszer volt, hol nem volt
SZEREPLŐK: Rumpelstiltskin/Mr. Gold, Hamupipőke/Shelley, Sherlock Holmes, Watson, Emma
TARTALOM: Sherlock Holmes pihenni érkezik pár napot Storybrookba, de éppen akkor egy haláleset rázza meg a várost. Eközben a mesevilágban egy hercegnő útnak indul, hogy saját akarata szerint élhessen
MŰFAJ: novella
KORHATÁR: -
FIGYELMEZTETÉS(EK): -
Ne felejtsetek el visszatérni az oldalra és véleményt írni! ;)
Értékelés.
VálaszTörlés1. A sorozat beleillik a Moonlight csapat világába. Bár nagyon sok plusszt nem ad sajnos, túlságosan egyszerű, talán picit összecsapott történet. 3 pont
2. A paradoxon megjelenik, de nem uralja annyira erősen a történetet, inkább kiegészítőként van jelen. 7 pont
3. A zene érezhető rajta szerintem. 8 pont
4. A cselekmény picit összecsapott, ennél azért többet vártam volna a Moonlight csapattól. A karakterek nem állnak meg a lábukon, mintha kissé lógnának a levegőben. 6 pont
5. A nyelvezettel semmi gond, bár Mr. Gold lehetett volna Goldosabb. És Emma sem olyan, mint az OUAT-ban. 7 pont
6. A karakterek picit mind laposak, nincs meg bennük az, ami a sorozatokban bennük van. 4 pont
7. Egynek elment, de nem volt akkora durranás. Nem estem tőle hanyatt. Sajnálom, mert az OUAT az egyik nagy kedvencem. 5 pont
Megjegyzés: Hamupipőke storybrooke-i neve nem Shelley, hanem Ashley Boyd. A város nevét pedig helyesen Storybrooke-nak kell írni Y-al az I helyett.
Ó, hát ezt a névelírást nagyon sajnálom, jogos. Nem volt bétám:(
TörlésA karaktereknél: Gold-ot alapvetően a gesztusai teszik "Goldossá", szerintem, nehéz írásban visszaadni, ahogy Emmát is.
Juhúúú Kedves Író!
VálaszTörlés1,csapat: Teljesen okés volt! 5pont
2,Paradoxon: Benne volt. Tetszett a vezérlés ellenesség és a kilátástalanság keveréke! 10pont
3, Dal:Ezt, ha csak nem a zenedoboz volt, akkor annyira nem volt meg. 5pont
4, Nekem tetszett a cselekmény, bár a "visszaemlékezősdi" kicsit uncsi és klisés volt, de ez nem baj, az viszont igen, hogy nem volt egyértelmű, hogy ki az aki visszaemlékezik és miért. Picit zavarossá tette. 7pont
5, Nyelvezet és stílus okés volt. 9pont
6, Sherlock olyan volt mint kellett, Mr Gold is elment, bár nem áll jól neki az önsajnálat. 8pont
7, Tetszett a történet. Kár, hogy ehhez egy szereplő halála kellett. Kellemesen csalódtam az összemosásban, mert aggódtam, hogy Sherlock nem fog beleilleni a Once upon a time-ba, de siker lett! 9pont
Köszönöm a kellemes perceket!
Köszönöm. A homály egy kicsit szándékosan "balladisztikus", bár valóban jobban ki lehetett volna bontani.
TörlésGoldhoz: rendkívül összetett karakter, nekem későbbi, nálunk még nem ment részek is a szemem előtt lebegtek, de spoilerezni nem akarok.:)
Kedves Szerző! :)
VálaszTörlésCsapat: Annyira nem szomorkodtam, de érezhető volt benne egy kis Holdfény, szerintem 3 pont.
Paradoxon: Feltűnt benne, de lehetett volna nagyobb hangsúly rajta, 6 pont.
Zene: A zenedoboz volt az, ha jól sejtem. Nos… valahogy nem ilyen zenét képzelek az ilyen dobozkákhoz, de benne volt. Szerintem 5 pont.
Cselekmény: Nekem túl kapkodós volt, bezavart a visszaemlékezés, kicsit olyan volt, mintha azt gondoltat volna, hogy „Jaj, legyünk már túl rajta!” Nálam ez csak 5 pont.
Nyelvezet, stílus: Voltak benne helyesírási hibák, és szerintem kicsit egyszerűen volt megfogalmazva, többet ki lehetett volna ebből hozni. Részemről ez 5 pont.
Karakterek: Szerintem sem Gold, sem Emma, de még Sherlock sem hozta önmagát, mintha csak a nevüket vették volna fel a szereplőid. Sherlock sokkal őrültebb, ironikusabb, és sokkal bonyolultabb a gondolatmenete. (Hamupipőke viszont még a nevet sem viselte, Ashley az OUAT-ban!) Ez is csak 5 pont.
Összességében: Nekem ez annyira nem tetszett, túl gyors volt, itt-ott ki lehetett volna fejteni jobban, és nem igazán éreztem rajta, hogy ez egy OUAT fic. Erre csak 5 pontot tudok adni.
Remélem, nem voltam túl szigorú, vagy igazságtalan, próbáltam mindent megindokolni.
Üdv:
Clarey
Kedves Bolygó Senta!
VálaszTörlés1.) Beleillik, beleillik, mégis valami hiányzik. Kicsit összecsapott, kicsit túl gyors, de ezen kívül is hiányzik belőle valami. Van szerelem, van halál, nincs happy end, mégis, nekem valami kis plusz hiányzott belőle. Meg ne kérdezd, hogy mi, mert nem tudom, de gondolkozom rajta, és ha megtalálom, megírom. Addig is, be kell érned egy 2 pontocskával.
2.) Igen. Szerintem ez jól meg lett oldva, nem tökéletesen, de ennél jobban nehéz lett volna. 7 pont.
3.) Na, ez egész ötletes felhasználás volt, gratulálok! Mármint az, hogy nem csak megy valami zene, hanem egy zenedobozt használtál föl az emlékek visszatérítésének. 7 pont.
4.) Bocsánat, de szerintem eléggé összecsapott lett. Oké, hogy a sorozatot fölforgattad, így nem kellene annyira az, hogy ismerjék, de hol vannak a leírások, hol vannak az emberek megmozdulásai?! Szerintem lenne még rajta mit csiszolni, bár az alap koncepció jó. 4 pont.
5.) Öhm… Hát erre most mit mondjak? Szerintem passzol, bár a mese világban történt eseményekhez annyira nem igazán. 5 pont.
6.) Ejj-ejj. Ez számomra eléggé kényes dolog, mivel imádom a sorozatot, és Rumpit is, épp ezért vagyok eléggé szigorú ilyenkor. Nem éreztem, hogy ő Gold lenne, nincsenek meg benne a megmozdulásai még leírva sem, nincs benne élet. Emma meg… róla ne is beszéljünk. Sherlock egészen okés, de nála is, csak beszéd van, semmi lendület, semmi érdekesség. 3 pont, sajnálom
7.) Hűha – ez volt az első gondolatom, miután elolvastam. Szerintem azt, mielőtt elolvastam volna, ne akard tudni. Na, de a lényeg: maga az alap elgondolás, hogy ezt a két sorozatot összehozd, és ilyen halál eset, olyan múltbeli emlék, nagyon élvezetes tudott volna lenni. Ráadásul azzal, hogy végre nem kellett Belle-lel elképzelnem, már megnyertél, viszont… az összecsapottsággal sajnos nagyon elrontottad. Kicsit számomra élvezhetetlen lett. A mese világos részekről szívesen olvastam volna még, hogy mi történt, hogy történt, miért így történt. De nem, nincs róla semmi, szinte csak párbeszéd van. Sajnálom, ez 4 pont csak, pedig igazán vártam, hogy a kedvencem lehessen.
Üdvözlettel,
Rapunzel
Kedves Senta!
VálaszTörlés1. szempont – 5
Hát nem egy vidám történet, és kellőképpen sötét is a maga módján, így szerintem ez a feltétel tökéletesen teljesült, beleillik a csapat által képviselt hangulatba.
2. szempont – 8
Felismertem benne a paradoxont, és ezért gratulálok. Sokat nem tudok róla mondani, ügyesen be lett szőve.
3. szempont – 8
Hát, a szám és a Moonlight depi end-es hangulata nehezen egyeztethető össze, az egyszer biztos. Éppen ezért jó ötlet volt a jelentését beleszőni, amit jól sikerült kivitelezni.
4. szempont – 6
Érdekes történet volt, és a cselekményre azt mondhatom, hogy viszonylag szépen ki lett dolgozva. Az már más tészta, hogy furán jött ki néhány helyen, és itt-ott bele lehetett zavarodni, mert lehet ez a személyes agykapacitásom hibája.
5. szempont – 7
Mivel Sherlock és a városlakók eléggé más közegből származnak, ezt nehéz reálisan értékelni, de mindent összevetve passzolt a nyelvezet és a hangulat is.
6. szempont – 6
Sherlock tökéletesen hozta a formáját szerintem, a többiek viszont olyan nagyon nem. Főleg Rumpi hagyta el kicsit a jellemzőit, de gondolom ez szükséges volt a sztori miatt.
7. szempont - 7
Lehet, én vagyok túl szőrszálhasogató, de néha kicsit zagyvának tűntek a dolgok, nem kifejezetten a beiktatott visszatekintések miatt, sokkal inkább a leíró részek hiánya volt az oka számomra. Maga a sztori ötletes, bár nekem meredek Rumpit összeereszteni Hamupipőkével, és még Sherlockot is beleszőni xD.
Üdv,
Wolf
Kedves Bolygó Senta!
VálaszTörlésŐszinte leszek veled, egyáltalán nem tetszett a történeted. Semmi sem tetszett benne, sem a kulcs felhasználása, a történet szerkesztése, a cselekmény és a karakter megírása sem. Pedig elhiheted nekem, nagyon szeretem a sorozatot.
A történet lapos volt, unalmas és teljesen zavaros. Nem volt sem kidolgozott sem átgondolt, pedig lehetett volna jó is. A fandomra jellemző izgatott, szívós történetszál és –vezetés teljesen hiányzott az egészből, egyszerűen nem volt jó. Nem ragadott meg, száraz volt, és az egész szinte csak párbeszédből állt. Borzasztó snassz volt és unalmas, mintha két muffin beszélgetett volna egymással – ergo az érzelmi töltet bedobta az alsógatyáját és kilavírozott a munkádból. A leíró részek nekem abszolút hiányoztak, ami nem vált előnyére a dolgoknak. A sztori – számomra – abszolút kivetethetetlenné és elkapkodottá vált, mintha igazából nem is akartad volna megírni. Csak azt nem értem, hogy akkor miért vállaltad, ha tudtad, hogy egyéb okok miatt nem fog menni. Pedig alapjáraton szerintem a stílusoddal abszolút nincs gond.
Amúgy pedig a karakterekkel volt a legnagyobb bajom, az összes rettentő OOC volt, és szerintem ez minden kimerít. Mr. Gold nem volt Mr. Gold, Emma sem volt Emma, Shelly nem volt Shelly – mivel nincs is ilyen karakter (legalábbis ilyen nevű) a OUAT-ban. Legalábbis Hamupipőke abszolút nem az. Amit pedig Holmes-ot és Watson doktort illeti, ők sem voltak túl kánonhűek. Bugyuta ügyet kaptak és teljesen lehülyítetted őket, Doyle biztosan forogna a sírjában. (Arról nem is beszélve, hogy ÉN javítottam ki Holmes nevét, mivel te végig Holms-nak írtad.)
Az első paradoxonnal még nem is volt gondom, a másodikkal viszont már igen. Tudom, hogy Moonlight és a dal eleve pörgős és vidám, de azt hiszem kellett volna egy olyan pont, amikor minden rendben van, csakhogy aztán a feje tetejére álljon a világ. De ezt csak én csináltam volna így, és én – természetesen – nem vagyok te.
Csapat: Nem lettem szomorú tőle, így csak 2 pontot adok.
Paradoxon: 7 pont
Zene: Szerintem rosszul ragadtad meg a dolgokat, így ez nekem maximum is csak 3 pontot ér.
Cselekmény: Mint ahogy azt már fentebb kifejtettem, eléggé vontatottra, unalmasra sikeredett – 3 pont.
Grammatika: Én erre 4 pontot adok, voltak rosszul szerkesztett mondatok és maga a történet vezetése sem stimmelt, nem is gondolva a múlt-jelen hibákra.
Karakterek: Max. 2 pont
Tetszés: Mint ahogy azt már az elején is kijelentettem, egyáltalán nem tetszett a történet, szóval ez így 0 pont.
Összesen: 21 pont
Főhajtással,
SH
Kedves Sherlock,
VálaszTörlésbevallom, sokat gondolkoztam, egyáltalán válaszoljak-e erre, de csupán az igazságérzetemért válaszolok. Kritikádat jó részben nem éreztem igazságosnak, mintha rajtam vernéd le annak az írónak a sarát, aki valóban teljesen tett a kihívásra, és be sem küldött történetet. Lehet, hogy nincs igazam, de így érzem. Én nem tettem, való igaz, a végére merő becsületből nem. Nem így terveztem, de így alakult. Nem tudom, van-e gyermeked, ha lesz, és végre azt hiszed, minden egyenesben, és példának okáért indulhatsz egy jó kis irodalmi kihíváson, mert a gyermek (esetemben -kek) már négy hónaposak és végre kialszod magad, majd megtudod, hogy mi történt.:)Szívből kívánom neked is. Mindenkinek igaza van tehát, aki úgy érezte, hogy a kidolgozás erősen vázlatos.
Tehát pontról pontra: a kapkodáshoz tartozik, hogy valóban, műfajilag kicsit kevert alkotás született, ha több idő lett volna az átgondolásra, akkor a műfaj tisztázottabb, mondjuk: forgatókönyv, és akkor senki sem hiányolhatja a leíró részeket. Egy párbeszéd attól lesz szikrázó, ahogy előadják. Egy Rómeó és Júlia párbeszédet is az előadók töltenek meg élettel, lehet halál unalmas is. Karakterek: mivel én magam elé képzeltem őket, és teheti mindenki, aki a sorozatot nézi, hiszen ezeket a karaktereket már kidolgozták mások, ezt nem is igazán értem. A párbeszédekben törekedtem arra, hogy magukhoz hűek legyenek, a párbeszédek illjenek hozzájuk. Tekintettel az egymással beszélő, általában nem szenvedélyes karakterekre, mint Rumpelstiltskin és Sherlock, nem is várható túlzott szenvedély, karaktergyilkosság nélkül. Hogy a sztori kivehetetlen? Mint fentebb írtam, szándékos a homályosság, magad írtad a csapathoz: titkok. Hát titokzatosra írtam, kívánalmad szerint. A fentebbi kritikákból látom, azért többeknek sikerült követni. Azt viszont nem írtad kívánalomként, hogy a Moonlightosok történetétől antidepresszánsra kell szüksége legyen az olvasónak, ha benne lett volna, törekszem elszomorításra is.
Nem Sherlock Holmes történet, a jó deketív csak színesíti a sztorit, maga a szerelmi szál a lényeg, egyáltalán nem volt szándékom újabb HolmEs történetet írni, az ő jelenléte csak egy plussz csavar, fűszer. Ha majd detektívregényre szól a kihívás, gondolkodom nagyobb titkon. A zene volt a legnagyobb gond, mindenképpen így használtam volna föl, pláne, hogy a kihívásban az állt, hogy akármit csinálhatok a zenei résszel.
És végül: nagyon tetszett a kihívás, csupán egyet nehezményeztem: ha valaki nem járt rendszeresen a honlapon, nem is tudhatott róla, hogy egyéb játékok is vannak, amire kis sztorikat kellene írni.
Üdv: Senta
Szia Senta! :)
TörlésNem igazán tudok mit írni a válaszodra, mint csak azt, hogy kinek a pap, kinek a papné. Irodalom szempontjából meglehetősen sznob vagyok, ezt bevallom töredelmesen. De azt már tagadom, hogy Rajtad vertem volna le azt a dühöt, amit a lelépett író felé éreztem. Nem, szó sincs erről - sem most, sem máskor.
Én a személyes, NEM szakszerű véleményemet írtam le, és talán patetikus volt, de egy pillanatig sem szántam sértőnek. Én nem tudhatok mindenki magánügyéről, lehet, hogy írtad, de hidd el, az én fejem is kettészakad az életemtől, pedig én még nagyon messze állok a gyerekvállalástól.
A történetedről pedig, és habár ezt szerintem fent is ki kellett volna jelentem, eleve távol áll tőlem az OUAT fanfictionök világa - nem tudom miért, de ez így van.
Szóval sajnálom, hogy magadra vetted és hogy igazságtalannak találtad. Én is kaptam már bántó, értelmetlen és érthetetlen kritikát, szumma-szummárum: ne is hallgass rám. :)
Ami pedig a kihívást magát illeti. Örülök (örülünk), hogy tetszett a kihívás, és ami a köztes feladatokat illeti, nem tehetek róla. Írtam ezekről a dolgokról itt, fórumon és e-mailben is. Mindenesetre a jövendőbeli második kihíváson sokkal tapasztaltabbak, simulékonyabbak és találékonyabbak leszünk. És ha nem riasztottalak el túlságosan, akkor várunk vissza! :))
SH